Digitális televíziózásnak nevezzük azt a technológiát, amikor a vevőkészülékek nem hagyományos, analóg jeleket vesznek, hanem digitálisat. Az újonnan gyártott készülékek túlnyomó többsége már ennek a technológiának megfelelően készül, a régebbieket azonban el kell látni egy külső jelátalakítóval, úgynevezett „set top box”-szal, hogy továbbra is használhatóak legyenek. Az átállás Magyarországon 2013-ban (Európa egyes országaiban évekkel korábban) fejeződött be, és csak a földfelszíni sugárzást érintette.
Szabványok:
A DVB-T (az angol Digital Video Broadcasting — Terrestrial rövidítése, magyarul „digitális földfelszíni videó adás”) a digitális földfelszíni televíziózás európai szabványa, a DVB (Digital Video Broadcasting) szabványcsalád része.
Előnyei az analóg rendszerekkel szemben
- A csatornánkénti hozzáférés-korlátozás az analóg rendszerekhez képest sokkal hatékonyabban és biztosabban megtehető.
- Egy-egy frekvenciasávban egyetlen analóg csatorna helyén multiplexeléssel egyszerre több digitális csatorna jele is továbbítható. (MPEG4 kódolás esetén 8-10 SD vagy 3-4 HD felbontású csatorna fér így el minden egyes 8 MHz-es sávban.) Az OFDM egyik előnyös tulajdonságából adódóan ún. egyfrekvenciás hálózatok (SFN) is kialakíthatóak, ami tovább csökkenti a sugárzáshoz elfoglalt frekvenciasávok számát. Ez utóbbi ott lényeges, ahol sok multiplex jelet (azaz nagyon sok műsorszolgáltatói adást) szeretnének földfelszíni sugárzással továbbítani, az előbbinek az előnye viszont már kevés (mint például Magyarországon: jelenleg három) multiplex jel esetén is megjelenik.
- Nincs szellemkép, mentes az analóg rendszerre jellemző zajoktól, valamint az analóg jel továbbítása és demodulációja során fellépő színtorzulástól.
- Nagy felbontású televíziós adások (HDTV) jele is továbbítható.
- A teljesen inkompatibilis technológiák közötti váltásból adódó (elsősorban a műsorszórónál és a tévénézőknél fellépő) eszközbeszerzési kényszer jelentős bevételt jelent a kapcsolódó iparágaknak és indirekt módon (például az adókból) az államnak is.
Hátrányai az analóg rendszerekkel szemben
- Szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között.
- A vétel szempontjából megfelelőtől kicsit gyengébb szintű jelek esetén szellemkép vagy enyhén zajos kép helyett durván hibás kép látható a vevőkészüléken.
- Bár a modernebb vevőkészülékek automatikus beállítási képessége kompenzálja a csatornák beállításának bonyolultságát, ugyanakkor az antenna beállítása – az eddig használható remek vizuális markerek hiányában – nehezebb feladattá válik.
- A vett, pontosabban a dekódolt jelek az analóg adásokéhoz képest több nagyságrenddel nagyobb (5..10 másodperces, vevőkészüléktől is függő mértékű) késleltetést szenvednek. Emiatt az interaktív műsorok lehetősége gyakorlatilag megszűnik, a pontosidő-jelzés pedig értelmetlenné válik.
- Mivel sok műsorszolgáltató (például Magyarországon mindkét országos kereskedelmi adó) jellemzően csak az olcsóbb, alacsonyabb bitsebességű sugárzásért (SDTV) fizet a műsorszórónak, ezért a képminőség náluk gyenge; gyorsabb elmozdulásoknál például egészen durva blokkosodási jelenség látható. Így őnáluk, a HDTV adásokkal ellentétben, a marketingre használt “digitális képminőség” jelző inkább hátrányra semmint előnyre utal.
- Nem közvetlenül a digitális műsorszórás hátránya, de egyelőre nem oldódott meg benne az analóg televíziózásnál már több részmegoldással megcélzott helyes műsor felvételének problémája, azaz hogy egy rögzítésre kijelölt program időbeli csúszása esetén a rögzítőeszköz ehhez alkalmazkodjék. Az EPG-ből beállított felvétel továbbra is a valós órához (és nem pedig a programhoz) kötődik, így ha például két film közötti reklámszünet időbeli hosszánál nagyobb csúszás van, akkor az előbbi film vége a felvételről lemarad, mégpedig (csúszás−szünet) időnyi mértékben.
DVB-C stands for “Digital Video Broadcasting – Cable” and it is the European consortium standard for the broadcast transmission of digital television over cable.